2019.01.18 – Nádsáv megújításának kísérlete az Alcsi Holt-Tiszán

A horgászok körében is ismert, hogy Szolnok város vezetésének kezdeményezésére és hatékony gondozásában, illetve a holtág üzemeltetésében, használatában érintett szervezetek közreműködésével létezik az „ALCSI HOLT-TISZÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY”. Fő célja, hogy a holtágat használók népes, és egyre szélesedő tábora most és a jövőben is zavartalanul, a „békés egymás mellett élés” elvét követve hódolhasson kedvenc kedvtelésének.

Ennek eszközeként jött létre az ún. „ALCSI KÓDEX”, a holtág fenntartható használatának szabálygyüjteménye, amely nem más, mint a használókat képviselő szervezetek önkéntesen vállalt magatartási normáinak rögzítése a társadalmi együttélés követelményeinek való megfelelés érdekében. Ez a dokumentum olvasható jelenleg többek között a KÖTIVIZIG honlapján, de rövidesen a Tisza Horgászegyesület honlapjára is felkerül.

A KÖZALAPÍTVÁNY finanszírozásában, az egyesület szakmai iránymutatása mellett, és természetesen a vízkezelő vízügyi igazgatóság hozzájárulásával a közelmúltban fejeződött be egy, a holtág parti nádsávjának megújítását célzó munka, amelyről az alábbiakban adunk rövid tájékoztatást.

Az „ALCSI HOLT-TISZA, ez az anyafolyó (Tisza) mentett oldalán elhelyezkedő, az árvizek rendszeres átöblítésétől elzárt holtág magán viseli „sorstársai” valamennyi ismérvét: növényi tápanyag túlterhelés (nitrogén, foszfor); túlzott emberi igénybevétel; természetes/épített partszakaszok arányának romlása; stb…

Mindezek következményei ugyan a vízminőséget nagy általánosságban még nem rontják le túlzottan, azonban gyorsítják az elöregedés folyamatát, ami a vízfelület használatára, „élvezeti értékére” bármikor bekövetkezhető komoly veszélyt jelent.

Esetenként a horgászok is tapasztalják a romlás apró jeleit, amit csak megerősít a KÖTIVIZIG korábban végzett részletes vízminőségi állapot felmérése. Ez változó mértékben ugyan, de a holtág teljes hosszán a legfontosabb veszélyforrásként az iszapban hosszú idő alatt felgyülemlett (betározott) növényi tápanyagokat jelölte meg.

Az iszap kotrására készült tanulmánytervben kidolgozásra kerültek az iszap eltávolításának műszaki lehetőségei, a megvalósítás alapvetően az anyagi forrás rendelkezésre állásának (vagy inkább nem állásának) függvénye.

Van egy másik, az előzőnél lényegesen kisebb ráfordítással, térben és időben szakaszosan is végezhető módszer: az évtizedek óta a mederben felnövő növényzetben halmozódó tápanyag eltávolítása, a nád lekaszálásával és a vízből történő kiemelésével. Mi sem bizonyítja jobban ennek a hatékonyságát, minthogy az 1 kg. szárított nádban található nitrogén mennyisége többszöröse az iszapban találhatónak.

 

Olyan kellő hosszúságú, egyszerűen megközelíthető és zavaró tényezőktől többnyire mentes  egybefüggő partszakasz nem sok van a holtág mentén, ahol „nagyüzemi” gépi módszerekkel ez a munka elvégezhető. Ezek egyike a jobb part (belső oldal) középtáján, a lentebbi képeken is látható, a vízügyes szelvényezés szerinti 5600-6200 fm-es szelvények között, a kíméleti területen található, ahol néhány kisebb facsoport kivételével a folyamatos munkavégzés feltételei adottak.

1 2

Az egyenlőre „kisérletinek” szánt munka ezen a 600 m-en került elvégzésre, amelytől az alábbi pozitív hatásokat várjuk:

-a felnövekvő új nádas várhatóan sokkal stabilabb, egészségesebb állomány lesz, amelynek a magasabb tápanyag igénye miatt a vízszűrő képessége is jobb;

– változatosabb lesz a parti nádsáv azzal, hogy végre megjelenik benne egy fiatal, bomló anyagokkal kevésbé szennyezett, viszonylag hosszú területrész;

-javul a bevilágítottság, hatására növekszik a planktonállomány, emelkedik az oxigénszint, ezzel a halaknak is élhetőbbé válik a partmenti zóna;

-várhatóan a halak szaporodása számára is kedvező lesz a változás, a rothadó környezettől mentes friss hajtásokon az ikrának nagyobb esélye lesz a kelésre, a megnövekedett planktonállomány pedig ivadék táplálékul szolgál.

Persze, a „puding próbája az evés”, ezért a várható hatásokat vizsgálatokkal is szeretnénk igazolni, bár már a part látványának javulása is szembeötlő, amit az alábbi képek jól szemléltetnek.

3 4

Mielőtt azonban bárki hasonló munkába fogna, szeretnénk felhívni a horgászok, és elsősorban a stéggel rendelkezők figyelmét az alábbiakra:

– a parti nádsáv több feladatot is ellát a holtág életében, irtásához (az egy horgászhelyet meghaladó nagyságú terület lekaszálásához) szükséges a KÖTIVIZIG előzetes engedélyét beszerezni;

– a területi engedély is megfogalmaz korlátozást a növényzet irtására, aminek betartása minden horgász számára kötelező;

– nem utolsó sorban a levágott nád vízben történő elhelyezése (az alábbi fényképen látható módon) szabálytalan, környezetszennyező, a vízminőséget rontó, és mint ilyen, méltatlan a horgászetikához.

6

Share on FacebookMegosztás